Nagyon régen volt már blogbejegyzés itt, de most egy olyan nyomtatóval jelentkezünk, ami megérdemli, hogy részletesebben írjunk róla. Ez pedig nem más, mint a Phrozen Sonic Mini 4K műgyantás 3D nyomtató:

• 6.1 inches, nagyon magas felbontbontású (3840 x 2160), monokróm kijelző
• Páratlanul nagy, 35 µm-os XY felbontás ☛ Alkalmas ékszerészeti felhasználásra, modellezésre és fogászati célra is (fogászati célú műgyantákkal is!)
• Az összes elérhető LCD/DLP műgyantával kompatibilis, néhány DLP és lézeres gyantával is (magasabb levilágítási idővel)
• Magas LCD élettartam: ~2000 óra (szemben a hagyományos LCD kijelzők 500-1000 órás élettartamával)

A nyomtatási minőség és felbontás sok esetben még azokat a nyomtatókat is lekörözi, aminek az ára majdnem ugyanaz, mint a Sonic Mini 4K-é, csak éppen még egy 0 van a végén. :)

A nyomtató előnyei más hasonló árú vagy jóval drágább nyomtatóhoz képest:

• Hihetetlen felbontás: 4K-s kijelző, 35um-os X/Y irányú felbontás (összehasonlításul: a legújabb Formlabs Form 3 lézerpont átmérője (ami megfeleltethető az X/Y felbontásnak) csupán 85 mikron. Ára pedig 1.7 millió Forint
• Szupergyors nyomtatási sebesség: a monokróm kijelzőnek köszönhetően a nyomtatási sebesség a hagyományos, belépő szintű műgyantás nyomtatóknál 2x-3x gyorsabb lehet. A technológiából adódóan (LCD kijelzős) pedig a lézeres műgyantás gépeknél is jóval gyorsabban készül el a tárgy, ugyanis a nyomtatási sebesség csak a magasságtól függ (és a használt műgyantától / nyomtatási minőségtől)
• Nagyon kedvező ár: a legolcsóbb műgyantás gépek árával vetekszik, mégis a fentiek miatt még a jóval drágább gépekkel is tud versenyezni

Hátrányok:

• Relatíve kicsi függőleges nyomtatási magasság (130mm), de ez legtöbbször bőven elég, másfelől pedig szükség esetén a tárgy darabolásával áthidalható
• Túl olcsó: ezért nehéz elhinni, hogy tényleg ilyen minőségben és sebességgel tud nyomtatni :)

Néhány kép, amit azok készítettek, akik már rendelkeznek a nyomtatóval:

Végül pedig a mi tesztünk a nyomtatóval.

A nyomtató képei:

Először a gyári (Chituboxos) 50 mikronos profillal nyomtattam, a Phrozen Aqua Gray 4K gyantával. Meggyőző. :) A felület nagyon szép sima, a makró lencsével az 50 mikronos rétegeket azért még lehet látni, de szabad szemmel szinte egyáltalán. A kisebb felbontású műgyantás gépeknél megfigyelhető "salmon skin" minta (körkörös felületi "hiba") itt szinte alig vehető észre, köszönhetően a 4K felbontásnak és a mono kijelzőnek.

A pontosság sem hagy kivánnivalót maga után, azt hiszem (bár ez részben a gyanta érdeme is, hogy nem zsugorodik igazán úgy tűnik):

Utána gondoltam kipróbálom, hogy a szerintem viszonylag konzvervatív profil értékek (Light Off Delay és Lifting Speed) változtatásával, és a levilágítási idő (Cure time) pici csökkentésével (2 másodperc helyett 1.8 mp) mennyire tudok gyorsan nyomtatni. Az jött ki, hogy egy 5,2 centi magas Eiffel torony modell 2 óra 23 perc alatt készült el. Tehát 1 óra alatt 2,2 centi készül el, 50 mikronnal. Azért ez nem rossz. :) 100 mikronnal ez szerintem simán feltornázható 4-5 centi / óra sebességre. Majd kipróbálom azt is... Az Eiffel torony elég szép lett még így is, viszont valószínűleg a csökkentett levilágítási idő miatt kicsit "lágy" maradt a gyanta, így a rácsok elhajlottak itt-ott.

Az utolsó dolog, amit még kipróbáltam, egy 30 mikronos nyomtatás volt. Itt jelentősen növekedett a nyomtatási idő, viszont a felület tényleg jóval szebb lett. Ez már szinte fröccsöntési minőség.

Összességében nagyon meg vagyok elégedve ezzel a nyomtatóval. :) Ha nem lenne ennyire olcsó, akkor olyanokat tudnék felhozni, hogy kicsit kényelmetlen a kupola leemelgetése (vs. felnyitható fém váz a drágább Phrozen gépeken), vagy hogy nincs wifi és LAN kapcsolat, de a nyomtatási minőség mindenezekért kárpótól. Akinek ekkora nyomtatási térfogat elegendő, annak szinte bármire (makettezés, minifigurák, fogászat, ékszerészet) megfelhet. A gyors mono kijelző miatt pedig akár DLP / SLA resinekkel (pl. Formlabs gyanták vagy speckó gyanták is kompatibilis lehet (persze magasabb levilágítási idővel, de azért ez is egy nagy dolog).

A nyomtató megvásárolható a 3D nyomtató shoppe-tól 1 év garanciával, nagyon részletes, mindenre kiterjedő magyar nyelvű kezelési útmutatóval, telefonos, Messenger-es és emailes termék támogatással:

https://3dnyomtato.shoppe.hu/collections/all/products/phrozen-sonic-mini-4k-3d-nyomtato-mugyanta-resin

Régóta esedékes ez a blog bejegyzés, az elmúlt 1-2 hónapban többször is tesztelgettem az új Phrozen Shuffle 4K nyomtatót. Mit is tud ez a gép? Nos, a standard 120 x 68mm-es nyomtatási alapterület itt is adott, viszont egy 4K-s felbontású (3840 x 2160) kijelzővel. Ez egy megdöbbentően kicsi, 31 µm-os képpont átmérőt jelent (ami megfelel egy hajszál vastagságának, tehát elméletben hajszálakat is lehetne nyomtatni állítva, bár ez nyílván nem működne a valóságban, hiszen ilyen vékony rész könnyen torzulna).

A nyomtatót a Phrozen cég első sorban ékszerészeknek ajánlja, talán itt jön ki igazán a nagyobb felbontás előnye, de természetesen ez más jellegű nyomatoknál sem okoz semmilyen hátrányt. :) 

Hogy néz ki a gép? A Shuffle 4K a Phrozen új generációs vázára épít és az új saját, Phrozen OS operációs rendszerre, ami az érintőképernyőn is felhasználóbarátabb kezelést tesz lehetővé, illetve saját webes kezelőfelülete is van. Wifi modult is adnak a géphez, tehát még hálókábel sem kell hozzá, az érintőképernyőn konfigurálható a wifi kapcsolat.

És akkor az igazság pillanata, a nyomtatások, először Bluecast EcoGray gyantával (30 mikronos rétegvastagsággal):

Majd pedig Anycubic Eco gyantával (50 és 30 mikronos nyomatok):

A nyomatok nyomtatási minősége nagyon meggyőző, bár teljesen őszintén olyan nagyon nagy különbséget én nem vettem észre, bár ez annak is köszönhető, hogy már a sima Shuffle nyomtató is nagyon szépen nyomtat. Viszont el tudok képzelni olyan helyzetet, főleg ékszerészetben, ahol jól jöhet a nagyobb X/Y irányú felbontás, illetve esetleg nagyon kis méretarányú (TT, N) makettek nyomtatásánál. 

Nézegettem az aliexpressen digitális fotókeret, amivel fel lehetne dobni a konyhában az étkezőasztalt. De nem igazán találtam meggyőzőt, sőt az áruk sem volt valami kedvező. A felbontásuk is elég gagyi az olcsóbbaknál, 800x600 körül, ami egy monitornál már 20 évvel ezelőtt is ciki volt. Meg nem is igazán akartam túl nagyot, kicsi méretben (7 col alatt) pedig szinte nincs is. Ekkor jutott eszembe, hogy van egy régi Samsung telefonom (Ace 2), amit már nem használunk semmire, csak be van hajítva egy fiókba. Kicsit keresgéltem, és találtam is egy jó kis appot (Fotoo), ami kimondottan erre van kitalálva. De hogy jön a képbe a 3D nyomtatás? A keretet gyorsan megterveztem Tinkercad-ben: https://www.tinkercad.com/things/55OVVfYyfNy 

Majd pedig kinyomtattam a CR-20 Pro-val:

Szerintem nagyon jól sikerült, szép lett a felülete. Esetleg még a kábel elvezetést lehetne kicsit szebben megoldani, ha lenne T alakú csatlakozó. De így is jó. :)

Talán kevesen tudjátok, hogy 2013 nyarán kezdtünk el foglalkozni 3D nyomtatókkal, ami már nem kevesebb, mint 6 éve volt. :) Az elején még nehéz volt megtalálni a megfelelő típust, ami nem annyira horror áron van, de mégis vállalható nyomtatási minőségre képest. Az első kiszemelt a Come3D C120N típus volt (Makerbot Thing-O-Matic klón):

• 0.4mm-es fúvóka
• 120x120x120-as nyomtatási tér
• Fűthető asztal
• Fa váz :)
• Ár: bruttó 320e Ft.  (igen, ennyi :))

Ebből csak 1-2 darabot rendeltünk, utána áttértünk hamar a Wanhao Duplicator 4 típusra (Makerbot Replicator 1 klón), és azóta is forgalmazzuk a Wanhao külünböző nyomtatóit. Az első Wanhao gép a következő volt:

De visszatérve a Come3D C120 nyomtatóra: egy facebook post a nyomtatóval készült néhány tárgyról, 2013. augusztusából (ABS nyomtatás, ha jól sejtem olyan 0.25-0.3mm-es rétegvastagság):

https://www.facebook.com/3DNyomtatoShoppe/photos/a.182263215289674/182263221956340/?type=3&theater

Egy videó a nyomtatóról működés közben:

És a klasszikus béka is elkészült. :) 

És akkor következzen, hogy most mire képes egy nyomtató (Creality CR 20 Pro, de akár az Ender 3 is lehetne), aminek az ára kevesebb, mint a fele, mint a fenti gépnek, nyomtatási térfogata pedig a 8x-osa. Kinyotmattam újra a nyulat, ami még mindig megvan. A régi nyomat és az új nyomat egymás mellett:

Van némi különbség. :) Kíváncsi vagyok, mi lesz 6 év múlva...

Korábbi bejegyzésünkben már volt szó arról, hogyan lehet bizsu ékszereket gyártani egyszerűen műgyantás vagy akár szálas géppel.

Egy nagyon jó barátom készítette (modellezte) ezeket az ékszereket (különböző stílusú és tematikájú gyűrűk, fülbevalók, nyakékek...), amelyeket utána egy fotózáson mutatott be:

Nagyon jól sikerültek, gratulálunk hozzá! :)

Mostanában kicsit félretettem a Palette 2 Pro-t, mert nem volt időm játszani vele. De kb. 1 hete upgradeltem a firmware-t és az OctoPrint plugineket is, mert állítólag jelentősen javault a megbízhatóságuk. Szóval nyomtattam egy pár dolgot gyorsan (0.25-ös rétegvastagsággal) a Wanhao D6-tal.

Első egy kisvakond modell, amit korábban nem sikerült még jól nyomtatnom. Most tökéletesen sikerült, semmilyen színkeveredés vagy kósza eltévesztett szín vonal nincs a modellen:

A purge tower is csak nagynak tűnik, de viszonlag kis kitöltésű. Persze itt is lehetett volna - ha szükség lett volna rá - többet nyomtatni a kisvakondból, és akkor is ugyanakkora maradt volna a purge tower.

A második tárgy, amit nyomtattam, a lányom óvodai locsolkodására szóróajándék: tinkercadben negyed óra alatt összedobtam egy autós tojás formájú akasztót, amit 3 különböző színkombinációban nyomtattam. Szerintem elég jó lett és egyedi is:

Ami viszont fontos a Palette 2 használatánál (ez köszön vissza a sok facebook csoport bejegyzésben), hogy nagyon jól legyen kalibrálva az extrúder, és konzisztensen tartsa az anyagadagolást, 1%-on belüli hibával. Tehát kevésbé pontos géppel nem biztos, hogy jó eredményt kapunk.

Ez egy félig meddig komoly bejegyzés lesz, hiszen általában a műgyantás és konrkétan a Shuffle gépet ékszerészek azzal a céllal veszik, hogy valódi nemesfémekből készítsenek ékszereket, leginkább a Bluecast X10 magas viasztartalmú műgyantával. Mégis ki akartam próbálni mindig is a króm arany illetve ezüst festék hatását műgyantás nyomtatokkal is, hogy milyen hatást lehet elérni.

A festés előtt a próba tárgyak, amiket nyomtattam (50 mikronos rétegvastagság, Bluecast Ecogray gyanta): 

 Majd pedig a króm effekt spray lefújás és némi száradás után a végeredmény:

Nem is rossz. :) Bár tudom, hogy ez nem az igazi, de a hatás egészen jó mindkét festék esetén. Még lehet, hogy lehetne finomítani, ha kicsit távolabbról fújtam volna, csak nem akartam a füvet arany színűre fújni, illetve a napokban elég szeles az idő is. :)

Végül pedig a vicc kedvéért két FDM nyomat is lefújva:

Ki akartam próbálni a többszínű nyomtatást a Creality CR-20 Pro-val. Sokszor csinálok ilyet (pl. ez a blogbejegyzés), de olyankor Simplify3D-vel és az Octoprintel dolgozom (ott amúgy így kell megoldani). Mivel a CR-20-at vásárlók valószínűleg a Cura-t használják első sorban, ezért kipróbáltam az abban lévő ilyen lehetőségeket.

De először arról, hogy mit fogok nyomtatni és hogyan készítettem el. A feleségem talált egy ilyen jópofa kulcstartó ötletet: https://www.facebook.com/KatieG.collection/posts/2425734964135008 Lényegében fontosabb évszámok egy kis kulcstartón és egy piktogram, hogy mi volt az adott évben. Nosza, felkerestem egy ikon kereső oldalt, majd pedig Word-ben egy táblázatba szúrva létrehoztam a feliratos / képes részt. Betűtípusnak Arial Rounded-et használtam, ennek viszonylag egyforma vastagságú szára van minden részen, ami 3D nyomtatásnál előny szemben a cirádás betűkkel. Utána csináltam egy PNG képet a táblázaztról, és egy szintén online eszköz segítségével PNG-re konvertáltam. Majd pedig azt Tinkercad-be betölve az SVG-t megcsináltam egy alaplapot és ráillesztettem a konvertált SVG-t. Az alaplemez 0.8mm, a felirat / ikon rész pedig további 0.8mm-t türemkedik ki.  Majd hozzámodelleztem egy kis tartó fület, amin keresztül majd a kulcstartóra lehet fűzni.

Letöltöttem az STL-t és betöltöttem a Cura-ba.

A Plugin előcsalogatása:

Utána a plugin beállítása (A Pause at height plugin hozzáadása az Add script gombbal):

• Layer No. vagy Height kiválasztása: melyik réteg elején vagy magasságnál álljon meg a nyomtatás. A réteget a szeletelés után a Layers nézetben tudjuk megnézni. Figyeljünk rá, hogy tényleg már azt a réteget adjuk meg, amelyik már a másik színnel kellene, ne egy korábbi réteget :)
• Retraction: rétegváltásnál visszahúzza egy kicsit a szálat a fejből, és így könnyebb kifűzni (már nem kell benyomni a szálat a kihúzás előtt, ellenkező esetben ha csak húznánk, akkor könnyen bele tud ragadni)
• Retraction speed: milyen gyosan húzza ki a szálat
• Extrude speed: sajnos valamiért amikor folytatódik a nyomtatás, kinyom egy adag anyagot ahova kiáll a fej, és ennek a sebességét állítja elvileg ez a paraméter, bár nekem mintha nem ment volna
• Standby temperature: javasolt beállítani, hogy ne hűljön le a fej a szünetelésnél, mivel nem lehet könnyen visszafűteni a fejet menüből. 

Utána a nyomtatás elindul és elkészül:

A szüneteltetés és szálcsere folyamata (nagyon fontos, hogy ne nyomjuk le szálcsere közben a fejet a Z tengely mentén vagy ne mozgassuk meg a fejet, mert nincs feszültség alatt, és ha elmozdíjuk, már nem a megfelelő helyre megy vissza a következő szín nyomtatásánál):

1. A nyomtató kiáll a jobb felső sarokba
2. Óvatosan húzzuk ki a haszált szálat
3. Majd szintén óvatosan toljuk be az újat, egészen addig, amíg a fúvókán már az új szín jön. Javasolt betolási mód: a szálbehúzó műanyag elemtől balra állva toljuk úgy be a szálat, hogy ne nehezedjünk rá az egész tengelyre / blokkra, mert elmozdulhat. Tehát próbáljuk úgy ki és befűzni a szálat, hogy csak a szálat toljuk és fogjuk
4. Ha kész, nyomjuk meg a tekerőgombot és kis idő után folytatódik a nyomtatás. Valamiért a folytatás előtt még kinyom egy jó adag szálat a szüneteltetési pozíció fölött, ezt próbáljuk meg leszedni a fúvókárók, ha esetleg rátapadna
5. Figyeljük meg, hogy jól folytatódik-e a nyomtatás, pl. nem vési-e be a réteget az előző nyomatba amiatt, hogy véletlenül lejjebb nyomtuk az X tengelyt. 

Nem lett tökéletes, de egész jó. Valószínűleg a Cura Line width paraméter növelésével vagy csökkentésével és egyéb beállításokkal lehet finomítani az eredményt. Majd még próbálkozom egy kicsit a Cura profilt módosítani, de már így is elég szép lett szerintem. Egy 0.2-es fúvókával pedig elképzelhető, hogy még jobb lenne az eredmény, de most a 0.4-es gyárival akartam kipróbálni.

Megnéztem Simplify3D-vel is, kicsit szebb lett, szóval tényleg csak beállítás kérdése a dolog:

A sikeren felbuzdulva, szintén rendelésre (feleségem kérésére :)) készült a következő ajtó felirat. A felirat részt ugyanígy csináltam és konvertáltam, mint az előzőnél.

Annyi változás volt a korábbiakhoz képest, hogy a család piktogram egy 0.4mm-el feljebb volt még húzva a tinkercad modellben, hogy a harmadik szín váltást is be tudjam állítani. A pause plugin beállítása nagyon hasonló volt az előbbihez, csak persze itt kétszer kell hozzáadni a különböző magasságban való megálláshoz.

A többi, a szálcsere folyamata pedig ugyanaz. Az eredmény nagyon szép lett (fehér, fekete és ezüst PLA-val nyomtatva):

A fenti módon tehát több színnel is tudunk nyomtatni, első sorban ilyen tábla vagy kulcstartó szerű dolgokat. A thingiverse-en van pár ilyen generátor, pl. ez: https://www.thingiverse.com/thing:739573

Ezzel ilyen dolgokat lehet könnyen magunknak generálni és nyomtatni:

A korábbi CR-20-ról szóló bejegyzésekben PLA-val nyomtattunk, mert az esetek nagy többségében az a legjobb választás szál tekintetében (főleg figyelembe véve a tévhiteket a PLA-val kapcsolatban), de néha szükség lehet erősebb / hőállóbb / kémiailag ellenállóbb tárgyakat nyomtatni. Az ABS sok szempontból problémás (zsugorodik, vetemedik nyomtatás közben, ezért felválhat illetve a szaga is elég kellemetlen), így a PETG egy jó választás lehet.

Az ABS-nél inkább lehetne esetleg probléma a CR-20 nyílt nyomtatási területe, mert könnyebben vetemedne, de a PETG ilyen szempontból nem problémás.

Lássuk az eredményt:

És hogy miket változtattam a Cura profilban? Retractiont visszavettem 5mm-re, sebességet 45mm/sec-re, tárgyasztal hőmérséklet 85 fok, fúvóka hőmérséklet 240 fok.

Kicsit szöszös lett, illetve a kar tartó pöcök kicsit laza lett, alkalomadtán majd újra nyomtatom. De elégedett vagyok az eredménnyel, a CR-20 Pro abszolút alkalmas PETG nyomtatásra is.

Pár hónapja találtam a thingiverse-en egy jópofa repcsi kirakót: https://www.thingiverse.com/thing:3255904. A fiam nagy repülő mániás (legalábbis az óvodában az a jele :)), úgyhogy rendeltem az ebayen neodímium mágneseket a megjelölt méretben. Röpke 2 hónap alatt meg is érkezett, úgyhogy nekiálltam a nyomtatásnak a CR-20 Pro-n. Nagyon szépen sikerült a nyomtatás, 0.15mm-es rétegvastagsággal nyomtatva, alátámasztás nélkül az összes elemet. Eltartott azért egy darabig. A végleges összeállításhoz néhány tipp:

1. A pillanatragasztó valamennyire ragasztja a mágnest és a PLA-t, de nem a legjobb kombináció. Ragasztópisztoly sem jó megoldás, mert a forróság a mágnesességet csökkenti. A legjobb megoldás egy ismerős szerint a következő: https://www.obi.hu/szilikon-akril/fbs-szilikonragaszto-csomagolt-70-g/p/2500650?fbclid=IwAR2Sg3b5R3_5z2EQhbN8zfXFPiA_iwPvJsagEV4QPsUwY5wnkNQ1_s26mwg. Nekem már nem volt türelmem beszerezni, úgyhogy maradt a pillanatragasztó, elég jó lett azzal is

2. Nagyon figyeljünk oda, hogy a mágnesek megfelelő polaritással legyenek egymás felé fordítva, mert igencsak kellemetlen a pillanatragasztóval beragasztott mágneseket kivésni, ha éppen taszítják egymást a szemben lévő mágnessel

3. Érdemes lehet valami kis papírlapot vagy kartonlapot a mágnesek alá rakni, ellenkező esetben kicsit besüllyed a mágnes, bár nekem még így is eléggé jól vonzották egymást, de gondolom ha fizikailag érintkeznek, az a legjobb.

A repcsi darabjai elkészülés közben:

 És a végleges repcsi darabokban és összerakva:

Nagyon tetszik a játék a lányomnak (6) és a fiamnak (3) is, sokat játszanak vele, szóval sikertörténet. :)

Páran kérdezték tőlünk, hogy lehet-e nyomtatni flexibilis / TPU anyaggal a CR-20 Pro-val. Általában azt szokták mondani, hogy bowdenes extrúderrel nem valami könnyű, és elég problémás, szemben a direkt meghajtású gépekkel. Kicsit körbe olvasagattam, főleg az Ender 3 csoportokban, és találtam egy nyomtatható szálfeszítő / továbbító blokk cserét: https://www.thingiverse.com/thing:2144277, amivel állítólag megbízhatóbban lehet flexibilis anyaggal nyomtatni. Nosza, kis is nyomtattam, minekután észrevettem, hogy hát ezen a gépen már pont ilyen elem van, tehát felesleges volt kinyomtatni. No mindegy, akkor próbáljuk a gyári felállást. A szál, amit használtam (DevilDesign TPU, volt egy teszt darabom régebbről, amit mindig is el akartam használni) elég rugalmas volt, a befűzéssel kicsit bénáztam, de aztán a bowden csatlakozót lecsavarva már szépen be tudtam fűzni.

Gyorsan utánanéztem a profilbeállításnak, és arra jutottam, hogy kb. a sebességet kell csak visszavennem kb. 30mm-secre, illetve a retraction speedet szintén 30mm/sec-re, valamint a retraction distance-t kb. 4-5-re. A képek magukért beszélnek, nagyon szép lett a tárgy felülete, és az eredmény is rugalmas (0% kitöltéssel, két fal vastagsággal nyomtattam).

A Duplicator 6 esetén rendszeresen nyomtatok 0.2mm-es fúvókával és erről raktam fel pár blog bejegyzést is. Azokban ismertetésre került, hogy egy 0.2mm-es fúvókával mennyivel részletgazdagabb dolgokat lehet nyomtatni, akár H0, TT vagy mégkisebb méretarányú dolgokat. A nyomtató Z irányú "felbontását", azaz a rétegvastagságát lehet csökkenteni akár 50 mikronig is (vagy még lejebb) a gyári 0.4mm-es fúvóka esetén is, de az X/Y irányú (széltében) felbontást a fúvóka átmérője határozza meg. A minimális falvastagság így nagyjából 2x0.4mm, azaz 0.8mm. Ezzel szemben egy 0.2mm-es fúvával már 0.4mm, ami jóval részletegazdagabb nyomtatást tesz lehetővé, mint mindjárt látni fogjuk a következő képeken: Csepel teherató H0, TT és N méretarányban.

Sajnos a kis modellek esetén a vékony részek nem olyan szépek, de egy kis finomhangolással már jó lett: ennek örömére nyomtattam számtalan vonatot is, megrendelésre. :)

Maga a fúvóka cseréje egy elég egyszerű, kb. 5 perc + újra szintezés (változhat minimálisan a fúvóka és az asztal távolsága). A szeletelő programban pedig ezeket változtattam: fúvóka átmérő, sebesség visszavétele kb. 40mm/sec-re, szálvisszahúzás visszavétele, minimálisan a hőmérséklet emelése (218 fokra), illetve a falak számát 3-ra állítottam (shells), mert a kettő elég kevés. 

Ezentúl a CR-20 Pro-t is befogom majd a vasútmodellek és egyéb kis modellek nyomtatására. :)

Már többször szerettem volna feltenni képeket arról, hogy milyen 25 mikronnal nyomtatni a Shuffle-el. Röviden: unalmas. :) Miért? Mert tényleg nagyon szépen nyomtatta ki ezeket a próba modelleket, és a rétegeket nem látni szinte. Lehetne akár 10 mikronig lemenni, de minek? Valószűleg nem érné meg a 2x-3x-os nyomtatási időt, mert már 25 mikronnal is tökéletes a minőség.

És akkor a képek:

A nyomatokat a Bluetech EcoGray gyantával nyomtattam és persze a Phrozen Shuffle-el.

A gyerekek kaptak karácsonyra egy ilyen klasszikus tanuló táblát: egyik oldala krétával írható, másik oldala filctollas illetve vannak hozzá mágneses betűk és számok. Ami tök jó dolog, csak éppen ez egy nagy német multinál lett vásárolva, azaz: a betűk egy része használhatatlan, mert umlautosak, továbbá minden betűből csak 1 db van, ami kicsit nehézkessé teszi pl. a szavak tanulását. 

Nosza, hát nem erre (is) való a 3D nyomtató? Persze biztosan lehet kapni készen is ilyet, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy olcsóbbra jön ki (egy helyen találtam magyar ABC-set, 4000 Ft-ért a készletet), másrészt abban nincs semmi poén.

Fogtam magam hát, és nekiálltam tinkercad-ben elkészíteni a betűket. A megoldás elég egyszerű volt: egy grafikus programban kiválasztottam egy betűtípust, beírtam a betűket, majd SVG-ként beimportáltam tinkercad-be. Ezután a páros betűket és az ékezeteket kötögettem össze egy apró vékonyabb pöcökkkel, hogy ne essenek szét. És kész, jöhet a nyomtatás! :)

Hogy még gyorsabban elkészüljön és kevesebb anyagot használjon, 0% kitöltéssel nyomtattam és 0.25-ös rétegvastagsággal. Így egy-két széle kicsit "beszakadt", de azért vállalható lett így is.

Az eredmény:

Két szettet nyomtattam, 4 különböző színnel (illetve összesen 4 szettet, mert közben a rokonságból érkezett egy megrendelés is :). A mágneses részt úgy oldottam meg, hogy volt otthon egy korábbi mágneses tárgyasztal fóliás megoldásból egy mágneses lapom, ami ollóval vágható. Ilyeneket tudtommal lehet is vásárolni. Lehetett volna kis mágneseket is, de az sok idő, mire ideér Kínából.

A tárgyakat az új típusú nyomtatónkkal, a Creality CR-20 Pro-val abszolváltam. Teszt erről a nyomtatóról egy korábbi bejegyzésben található.

Ez egy rendhagyó review / teszt lesz, mert egyrészt tesztelem a Creality CR-20 Pro 3D nyomtatóját, másrészt ezzel a géppel nyüstölöm a Mosaic Palette 2 Pro többszínű nyomtatást lehetővé tevő kiegészítőjét. 

Rögtön az elején tisztázzuk a miértet: 3 és fél éve forgalmazzuk a Wanhao i3-at, illetve annak a folyamatosan fejlődő változatait. Ár-érték arányban szerintem az egyik legjobb választás, és igencsak megbízható típusról van szó. Rendszeresen kapunk emaileket, hogy a 3 éve eladott gépek továbbra is remekül muzsikálnak, és csak azért ír az illető, hogy pl. nyomtató szálat vásároljon a géphez. Egy szó mint száz, remek gépről van szó. Idővel azonban megjelentek a versenytársak, aki hasonló szegmensben és árkategóriában folyamatosan jelennek meg újabb és újabb gépekkel, amelyek pár szempontból jobbak, mint a Wanhao i3. Az egyik ilyen versenytárs a Creality cég, akinek manapság pl. az Ender 3 típusú nyomtatója nagyon nagyon kelendő. Mi azonban nem akartuk ezt a legolcsóbb típust forgalmazni (bár ennek ellenére kétség kívül nagyon jó minőségben nyomtat és könnyen használható), az alábbi okok miatt:

1. Az Ender 3 egy építőkészlet, tehát jóval több időt igényel az összeállítása majd behangolása, mint akár a Wanhao i3 is, aminek beüzemelése kb. 10-15 perc átlagosan
2. Az Ender 3 jó minőségben nyomtat, de kétségkívül fapados kiszerelés, a megjelenése és a váza is eléggé költséghatékony, továbbá a felhasznált alkatrészek, pl .a tápegység is az olcsóbbak közé tartozik
3. Alapból nincs automata szintezés benne, ami manapság eléggé divatossá vált és keresik a vásárlók

Helyette a Creality CR-20 Pro-t szemeltük ki, mint lehetséges Wanhao i3 alternatíva, aminek több előnye van pl. az Ender 3-hoz képest:

1. Könnyű beüzemelés (2 részből áll és összesen 6 csavart kell rögzíteni) - 5-10 perc az egész
2. Eredeti BLTouch szenzor, automata tárgyasztal szintezés (kalibráció)
3. Integrált vázba épített elemek, kezelőfelület
4. Mágneses buildtak szerű nyomtatási felület (üveglap sem szükséges) hozzá. Könnyedén eltávolítható tárgyasztal lap, a nagyobb tárgyak könnyű eltávolítása érdekében
5. Áramkimaradás esetén folytatás
6. Capricorn teflon cső a biztosabb száltovábbítás érdekében
7. Nem építőkészlet tehát, hanem gyakorlatilag összeszerelt gép (2-3 óra szerelgetés, majd állítgatás helyett 5 perc összeállítási idő)
8. Minden gépet 10 órát tesztel a gyáró szállítás előtt
9. Minőségi alkatrészek (pl. Meanwell tápegység)
10. Kompaktabb, professzionálisabb kinézet

Ára magasabb, mint egy Ender 3, viszont mi nem akarunk a legolcsóbb szegmensben versenyezni, akinek fontos a legolcsóbb ár, az be tudja szerezni ezeket a gépeket külföldről.

Mi megbízható gépeket szeretnénk forgalmazni, olyanokat, amelyekhez - hasonlóan a többi forgalmazott géphez - részletes magyar nyelvű kezelési és használati útmutatót adunk, illetve természetesen 1 év helyi garanciát, szervízt, kiemelkedő telefonos, emailes támogatást. 

A hosszú bevezető után pedig nézzük, mit is tud a CR-20 Pro, vajon tényleg érdemes-e a Wanhao i3 helyett is akár ezt választani?

CR-20 Pro teszt

A kibontás pillanata:

Az összeszerelés tényleg kb. 10 perc volt. A legtöbb időt azzal szórakoztam, hogy lötyögött az asztal (gondolom szándékosan, hogy ne sérüljön szállítás közben), és az excentrikus anyával kellett beállítani, de adnak ehhez minden szerszámot. Érdekes, hogy ez mivel egy gyárilag automata szintezős gép, ezért nincs is rugós asztal szintezési lehetőség a 4 saroknál, tehát gyakorlatilag fixen van rögzítve a tárgyasztal a kocsira. Teljesen logikus.

A nyomtató menüje ismerős lehet, egy sima Marlin, és nagyon sok opció és beállítás benne maradt, külön a BLTouch-hoz is.

A szintezés itt két lépésből áll: első lépésnek be kell állítani egy Z offsetet, amivel a fúvóka és a tárgyasztal távolságát optimálisra állítjuk (papírlapos megoldás), majd pedig el kell indítani az automata szintezést, ami a BLtouch-al végig megy az asztal különböző pontjain.

Majd indulhat a nyomtatás. :) 

Teszt képek:

Mi látszik ezekből, remélhetőleg a képeken is: 

• Nagyon szép a rétegkonzisztencia, még 0.15-ös és 0.2mm-es rétegvastagsággal is. 
• Az XYZ kalibrációs kockánál a feliratok szinte tűélesek, nagyon szép az egész kocka
• A tárgyhűtés is teszi a dolgát, nem látok semmilyen kivetnivalót az overhang részeken

Pár dolog még, ami eszembe jutott:

• A nyomtató menüje a több hét használat után is logikus, egyedül a Preheat funkció van kicsit mélyen elsüllyesztve, de megszokható.
• A nyomtatási tér csak kicsit nagyobb, mint az átlag (22x22cm, valójában 235x235mm), illetve a magasság is 25cm, így azért valamennyivel nagyobb dolgot lehet nyomtatni.
• Féltem az automata szintezéstől, hogy mennyire lesz pontos, de örömmel konstantáltam, hogy bizony az, gondolom köszönhetően az eredeti, minőségi BLtouch szenzornak.
• Illetve kicsit tartottam a gyári tárgyasztaltól, hogy mennyire jó, de nagyon kellemeset csalódtam benne. Pedig egyszer egy warping miatt lejebb vettem az offsetet, majd elindítottam egy nagy felületű nyomtatást, és bizony eléggé belevéste az asztalba a tárgyat. De egy sniccer pengével szépen le tudtam szedni a belevésett PLA-t és utána is remekül tapadt minden.
• Remekül használtam OctoPrint-tel, semmilyen fennakadás nem volt (bár nem is számítottam rá :))
• Féltem a bowdenes extrúdertől, hogy nem tudom jól belőni a retractiont és nem lesz annyira pontos a száladagolás, de mindkettő szinte tökéletes (találtam pár profilt S3D-hez, ezeket csak kicsit kellett finomhangolni)

És mi volt az, ami nem tetszett:

• Szálbefűzés: ez igazából a bowdenes extrúder sajátossága, de sokkal könnyebben tudok szálat cserélni egy pl. Wanhao D6 rendszerű nyomtatón, mint végig a bowdenen húzva és csavara a szálat. De ez legyen a legnagyobb gond :)
• Egyoldalú Z tengely: ez inkább szubjektív, mivel nem tapasztaltam ebből semmilyen problémát, de jobban örültem volna 2 Z motornak és tengelynek. De valahogy magától nem állítódott el a két oldal magassága, pedig méricskéltem párszor. Kb. 2x állítódott el valójában, de ez az én saram: feszegettem az exrtúder oldalon és lenyomtam kézzel az egyik oldalt. Ebben az esetben kb. 2mm-el került lejebb az egyik oldal, de elég könnyű volt visszaállítani a párhuzamosságot

Kell-e hozzá bármilyen upgrade? Az idő majd megmondja, de most átfutottam egy pl. Ender 3-hoz szóló mod listát, és egyiket sem tartottam indokoltnak: a tárgyasztal fólia szuper, az extrúder szépen tette a dolgát, a tárgyhűtés remek. Tehát így dobozból kivéve, egy olyan gépet kapunk, amihez nem kell hozzá nyúlni és szinte tökéletesen nyomtat. Majd még ki akarom próbálni egy 0.2-es fúvókával idővel, de ez már csak hab a tortán.

Mosaic Palette 2 Pro teszt

Ez fogadott a dobozban:

Miről is van szó egyébként? Itt a készülék leírása a gyáró oldalán: https://www.mosaicmfg.com/products/palette-2

De röviden a következőt tudja ez a szerkezet:

• Egy extrúderes (fúvókás) nyomtatót lehet átalakítani minden féle hardveres átalakítás nélkül olyan nyomtatóra, ami egyszerre 4 különböző szálat tud használni, és akár rétegen belül színt váltani
• Különböző típusú és színű szálak kombinációja (pl. PLA + TPU)
• Oldható támaszanyagos nyomtatás (pl. PLA + PVA) 1 fejes nyomtatóval
• Használhatjuk a saját bejáratott szeletelőnket vagy a Mosaic Canvas3D nevű cloud-os szolgálatatását (szeletelő és modell kezelő)
• Egyéb egzotikus funkciók: random szín, szálelfogyás után automatikus váltás másik spúlnira
• Canvas hub: egy OctoPrint-re épülő plugin + kütyü, ami a nyomtatást vezérli, és sokkal több visszacsatolást tud adni a Palette 2 készüléknek, hogy minek kéne történnie, ezáltal pontosbb lesz a nyomtatás

A dolog egyébként úgy működik, hogy a program belenyúl a generált gcode-ba, és a színátmeneteknél beállított mennyiséggel (általában olyan 70-120mm-el) kisztítja a fúvókát, azaz minden egyes váltásnál kb. ennyi anyag megy az ún purge block-ba, ami általában egy bazi nagy tégla test a tárgy mellett a fúvóka "színtisztítására".  A szálak összetoldását (splicing) a Palette 2 egy közbülső részegysége csinálja. Ha valakit érdekel bővebben, itt van Tom-nak egy videója erről: https://www.youtube.com/watch?v=gd3FGrIDYn8

Többféleképpen lehet használni a kütyüt:

1. Canvas3d cloud-os előfeldolgozó és szeletelő + Canvas hub: saját webes / cloudos szeletelő, amiben meg lehet adni a tárgy egyes részeinek színét illetve a szeletelést is a cloudos szolgáltatás végzi, a beimportált S3D vagy Cura profil alapján. Uána el lehet küldeni a szeletelt fájlt közvetlen a Canvas hub-ra, amiről indíthatjuk a nyomtatást. Kicsit nehézkesebbnek és lassabbnak találtam ezt az opciót, de a Mosaic ezt nyomatja, ezért idővel lehet, hogy visszaszokok
   
   
2. Saját szeletelő (pl. Cura vagy S3D) + Chroma + Canvas hub: megcsináljuk a szeletelést a saját szeletelőnkben. Annyi, hogy pl. S3D-ben 4 process-t kell felvenni, illetve az egyes process-ek profiljában a Tool 0-3-ig kell kiválasztani, hogy meg tudja különböztetni a Mosaic programja a részeket. A Chroma egy PC-s post processing toolja a Mosaic-nak, ami kielemezi a gcode-ot és hozzáadja az ún. purge towert. Az elkészült utófeldolgozott gcode-ot feltesszük a Canvas hub-ra (Octoprint gyakorlatilag pár plusz pluginnel), és elindítjuk a nyomtatást. Menet közben a Palette érintőképernyőjén is lehet nézni, hol tart a dolog
   
   
3. Canvas hub nélkül: nem kötelező a Canvas hub, viszont ekkor a Palette 2-be is be kell rakni egy SD kártyát és a nyomtatást különb kell indítani, kevesebb szinkronizációs pont van a Palette és a nyomtató között. De ez is egy működő opció.

A thingiversen egyébként elég sok több színű modell fenn van (egy collection is csináltam magamnak: https://www.thingiverse.com/bbence/collections/multimaterial), de tinkercad-ben is nagyon könnyen tudunk mi magunk is ilyet csinálni, pl. a lenti képen látható óvónénis könyvjelzőt is 1-2 óra alatt dobtam össze (6 különböző név kellett).

Amúgy nagyon hasonlóan működik a Prusa MMU2 is, az viszont csak az eredeti Prusa nyomtatókkal kompatibilis, a Palette 2 pedig szinte bármelyikkel.

Néhány jól sikerült nyomtatásról kép:

És egy átlagos példa: Benchy sok színnel, 0.15-ös rétegvastagsággal. A modell súlya és a felhasznált purge block súlya. :( Sajnos a sok színváltás és az alacsony rétegvastagság együttes hatása a purge block méretének és súlyának drasztikus növekedése. Azt sajnos nem mértem le, hogy mennyivel növekszik a nyomtatási idő, de gondolom nagyjából arányos a felhasznált anyag mennyiséggel. Ami viszont jó hír, ha valaki ugyanabból a tárgyból nyomtat nagyon sok darabot, akkor is ugyanakkora lesz a purge block, tehát sorozatgyártásra már nem olyan rossz a helyzet, illetve lehet paraméterezni a színátmenet méretét (hosszát), lehet ezzel kisérletezni még.

Próbák eredményei és a melléktermék. :) Elég sok anyag megy a kukába... És ezek közül nem is sikerült egy jópár, tehát duplán kuka.

Milyen problémákkal szembesültem:

• Száltörés / szálelakadás: itt nem mindig derült ki, hogy mi okozta a hibát: a Palette 2 szálösszetoldója vagy maga a szál volt már hibás (sokszor nem tárolom a szál tekercseket megfelelő módon, ezért ki is száradhatnak). De tény, hogy párszor arra jöttem be, hogy levegőbe nyomtat a nyomtató, mert elszakadt a szál.
• Hibás színátmenet: szerencsére nekem igen pontosan dolgozik a gép a szálváltás tekintetében, de néha belekerül a nyomatba egy vékony vonal, ami nem a megfelelő szín. Állítólag ez a nyomtató hibája (nem tud extrúdálni annyit, amennyit kellene) és/vagy a túl nagy sebességé. Ezt még vadászom, mivel tudnék ettől megszabadulni
• Színkeveredés: néhány "erős" szín (magas pigment tartalmú), pl. piros ha gyenge színnel (pl. fehér) találkozik, akkor hiába a törlés a purge block-ba, még benne tud maradni a fúvókában egy darabig, és így pl. a fehérből rózsaszínes árnyalat jöhet létre. Erre van amúgy megoldás, növelni kell az ún. transition lenght-et, azaz hogy mennyi anyagot nyomjon át a fejen még pluszba a Palette a purge block-ba. Ezzel persze a plusz felhasznált anyag növekszik

Összeségében mi a verdikt? Nehéz megmondani: nem olcsó készülékről van szó, bár belátom, hogy egy elég összetett és jól megtervezett szerkezet, így is egy nyomtató árával vetekszik. Játéknak talán kicsit drága, de aki egyedi tárgyakat nyomtat esetleg kisebb szériában, pl. kulcstartókat vagy hasonló dolgokat, annak megérheti. Illetve szintén kicsit drága erre a célra (ha már van az embernek egy nyomtatója), de az oldható támaszanyagos nyomtatást is meg tudja oldani ezzel, illetve bizonyos nagyon speciális célú nyomtatásokat is, ahol a különböző fajta anyagokat, pl. sima PLA-t flexibilis PLA-val kell ötvözni. Ezeket még nem próbáltam ki, de elméletileg működnie kellene, és idővel ki is fogom próbálni.

Így tehát hogy a Palette 2 lesz-e a kínálatunkban, még nem döntöttük el (sajnos elég szélsőséges tapasztalatok vannak a Facebook csoportja alapján: van, akinek azonnal szinte tökéletesen működik, van, akinek már a 4. mikrokapcsolója törik el illetve a nyomtatások sikerességében is van egy hatalmas szórás). A Creality CR-20 Pro viszont egészen biztos bekerül a kínálatunkba, január második felében várható az érkezése, előrendeléseket is felveszünk rá (nem kell előre fizetni).

Már nagyon sokszor ki szerettem volna nyomtatni ezt az ijesztő (és lássuk be, nem annyira karácsonyi hangulatú :)) figurát műgyantás géppel, most nekiálltam a Bluecast új EcoGray gyantájával és a Shuffle-el a nyomtatásnak, mert kíváncsi voltam, mennyire részletgazdag. Hát, nagyon. :) Sajnos az egyik keze alá nem raktam elég alátámasztást (nem voltak a felsőbb részek biztosítva), és így levált, illetve maga az alátámasztás is elég vékonyka volt:

De ezt az egy részt leszámítva elképesztő, milyen jól néz ki a nyomtatás. Pedig csak 50 mikronnal nyomtattam, lehetett volna akár 25 vagy akár 10 is, bár akkor megőszültem volna, mire elkészül.

A végeredmény:

Jó gyanta ez az EcoGray, a gyáró szerint "biztonságos" és nincsenek benne nagyon káros összetevők, gyors is (Phrozen Shuffle-ön 50 mikronon 6.5 másodperc, ami nem rossz egyáltalán) és szépen lehet vele nyomtatni.

A múlt héten megérkezett hozzánk a Formbot Raptor 2.0-ás és Trex 3.0-ás nyomtatója. Mindkét nyomtató hatalmas, 400x400-as alapterületű asztallal rendelkezik, 500mm maximum magassággal. Ez igencsak tekintélyt parancsoló.

Ezen kívül a nyomtató ezekkel a plusz tulajdonságokkal rendelkezik, amivel kiemelkedik más hasonló nyomtatók közül:

• Szálelfogyás érzékelő szenzor
• Automata tárgyasztal szintezés (eredeti BLTouch szenzorral)
• PEI tárgyasztal felület (minden tapad rajta, és nagyon strapabíró)
• Nagyon halk és minőségi TMC2208 léptető motorok (tényleg halk, gyakorlatilag csak a ventik hangját hallani, lásd videó később)
• Ipari lineáris vezeték kocsi (az asztal és a Z tengelyen is)
• TBI golyóorsó               
• Eredeti Meanwell tápegység
• Hatékony tárgyhűtés (radiális ventilátor gyárilag)
• Trex 3.0: dupla független extrúderek (IDEX) (két anyagos, pl. támaszanyagos nyomtatás vagy duplázó nyomtatás)

És hogy milyen minőségben nyomtat, mennyire megbízható? Kiderül a bejegyzésből. Előljáróban annyit, hogy egy idő után csak elindítottam a nyomtatást, és nem is vártam meg, amíg elkészül az első réteg, mert a szintezés mindig pontos volt a BLTouch szenzor segítségével.

Trex 3.0

Először a Trex 3.0-át próbáltam ki, mert a vásárló kérte. Első körben a leírás szerint megcsináltam az automata szintezést (elég sokáig tart, 225 pont felett méri fel a szenzor a tárgyasztalt), majd elindítottam az első nyomtatást a mellékelt SD kártyáról, ami egy Benchy lett. Nagyon meg voltam elégedve a nyomtatási minőséggel, nagyon szép a rétegek egymásra rakódásának egyenletessége, egy-két hibát láttam, ami biztosan kiküszöbölhető a szeletelő profil beállításával (és ez sikerült is később). Utána pedig indítottam pár két extrúderes nyomtatást is (előtte kalibrálni kellett a két extrúder offsetet / távolságát), ami szintén jól sikerült (még csak most ismerkedtem a Cura és a Simplify3D dupla extrúderes nyomtatókhoz használható különböző beállításain.

Néhány kép az elkészült tárgyakról és a nyomtatóról:

Dupla extrúderes nyomtatás:

Raptor 2.0

Aztán jött a Raptor 2.0 tesztelés, ami a Trex 3.0-ás egyfejes változata. Érdekes, hogy kicsit más firmware fut rajta, nem Marlin UBL van alapból (bár létezik alternatív firmware erre), hanem "sima" biliniear automata szintezés (36 pontos, szóval ez sem rossz, sőt), a tapasztalatom szerint ez is jól működik. Persze itt és a Trex esetén is érdemes az automata szintezés előtt a tárgyasztalt is a lehető legegyenesebbre (párhuzamosra a sínnel), illetve a 2 Z tengely magasságát is ellenőrizni (bár ezzel nem volt bajom, valahogy itt szépen egyszerre mozog a kettő, még akkor is, ha kicsit le kell nyomni a fejet valamiért).

A nyomtatási minőségre itt sincs panasz illetve nagyon halk a nyomtató itt is, köszönhetően a TMC2208 léptető motor vezérlőnek (ez van a Prusa MK3-on is).

Néhány kép az elkészült tárgyakról:

A következő videón hallható, hogy mennyire halk a nyomtató (a leghangosabb venti a tárgyhűtő, ha ezt leállítom, akkor már csak a tápventi hallatszik, a nyomtató mozgása szinte egyáltalán nem). Itt a képen hiányzik az extrúder blokk fedő fémlap, mert a képen éppen a 0.2-es fúvókával tesztelem a nyomtatót, egy MÁV Hargita középkocsi készül éppen, ami 280mm hosszú és hát így elég nehezen fért volna a D6-os nyomtatási terébe. :)

Végezetül arról, hogy mennyire jól összerakott gép a Raptor 2.0 például. A következő képen látható dobozban érkezett, és kutya baja, nyomtat, mint a kisangyal:

A nyomtatók árai elsőre talán soknak tűnhetnek, de összehasonlításképpen pár hasonló paraméterekkel bíró (mechanika, extrúder) nyomtató és az ára:

• Egyfejes nyomtató: Craftbox XL (ez csak 30x20x44 cm-t tud, tehát a nyomtatási térfogat a Raptor esetén több, mint 2.5x nagyobb!): bruttó 650.000 Ft. (vs. 379.000 Ft.)
• Független extrúderes nyomtató: Craftbot 3 (37.4x25x25 cm): bruttó 760.000 Ft. (vs. 699.000 Ft.), és ez is kisebb területen tud nyomtatni jóval, mint a Trex 3.0

Az év végi szállítási örület miatt a nyomtatók januártól érhetőek el előre láthatólag. Előrdendeléseket felveszünk.

Igencsak népszerűnek bizonyul a Phrozen Shuffle műgyantás nyomtató, amit nemrég kezdtünk el forgalmazni és teszteltünk is. Mi is azt mondjuk, hogy a műgyantás nyomtatás nem ugyanolyan, mint egy FDM nyomatatás, de nem igazán bonyolultabb (sőt), inkább talán a körülményes a jó szó (főleg az utókezelés miatt és a műgyanta és az IPA veszélyessége miatt).

Most álljon itt néhány tárgy, amit nyomtattunk próba képpen és mutatja a nyomtatási minőséget. Pár esetben 25 mikronos rétegvastagsággal dolgoztunk (ami egy emberi hajszál fele, harmada), ahol már tényleg csak nagyítóval láthatóak a rétegek (úgy sem könnyen).

 És még néhány:

Ahogy már a Facebook oldalon is láthattátok, megérkezett hozzánk a legújabb tagja a 3D nyomtató kínálatunknak, a Phrozen Shuffle és a Shuffle XL műgyantás 3D nyomtató. Ebben a blogbejegyzésben az első benyomásokról lesz szó, amit persze nagyon sok képpel fogunk illusztrálni. :) 

A kicsomagolás és a beüzemelés nem okozott problémát, persze szokásos módon azért mi egy nagyon részletes magyar nyelvű kezelési útmutatót adunk a nyomtató mellé, tehét a mi vásárlóink biztosan nem lesznek elveszve. 

Tetszett a könnyen kezelhető vezérlő menürendszer és az, hogy több opció is van a nyomtató használatára:

1. Pendrive-ra feltesszük az STL-t, bedugjuk a nyomtatóba, kiválasztjuk a menüben a profilt és a modellt, majd elindítjuk a nyomtatást (a háttérben a vezérlő leszeleteli a fájlt). Ebben az esetben az alátámasztást érdemes egy külső programmal elhelyezni a modlellen, amennyiben szükséges
2. Hálókábelen a routerre kötjük, majd a képernyőn megjelenő IP címen egy NanoDLP-re épülő webes kezelőfelület fogad, ahol új nyomtatást indíthatunk, profilt szerkeszthetünk, követhetjük a nyomtatás állapotát akár távolról is

Az utolsó két képen a nagytestvér, a tekintélyt parancsoló Shuffle XL, 19x12cm-es nyomtatási alapterülettel, amin nagyon sok minden elfér egyszerre. (A nyomtatási idő pedig - a technológiából adódóan - nem növekszik ezáltal)

Első körben a Phrozen ABS like szürke műgyantáját próbáltam, akármit is jelentsen az, hogy "ABS like". Mindenesetre az eredmény meggyőző volt, szépek lettek a felületek és a részletek is nagyon jól kijöttek.

Utána pedig természetesen a nyomtató egyik fő felhasználásának műgyantáját, az ékszerészek és fogászok által használt Bluecast műgyantát próbáltam ki. Az eredmény itt is ugyanaz: tökéletes felületek és részletek (pedig ez is csak 50 mikronos volt). Illetve ezzel a próbával azt is teszteltem, hogy a Shuffle LED fény eloszlása valóban teljesen egyenletes-e (azaz következmények nélkül használhatjuk a teljes tárgyasztalt). Ez utóbbi teszt is pozitívan zárult. (Az egyik képen a filigrán gyűrű rácsszerkezetét a hegyes csipesszel sikerült megsérteni, nem a nyomtatás hibája.)

A tesztelés során nem tapasztaltam semmilyen problémát. Az első Bluecastos teszt nyomatásnál volt, hogy levált a tárgyasztalról a nyomat, de ezt egy újraszintezéssel és az első rétegek levilágítási idejének emelésével megoldottam (valószínűleg az újra szintezés elég lett volna, amúgy a szintezést az ilyen típusú gépeknél csak nagyon ritkán kell újra elvégezni, ha amúgy jól van beállítva már). A másik "nagy" probléma pedig a ventilátor, t.i. elég hangos (3 venti van rajta, ami javítja a gép élettartamát). Bár az ilyen gépeket az ember amúgy sem rakja a nappaliba.

Ezért a pénzért egy nagyon jó felépítésű és úgy tűnik, megbízható gépet kapunk. 

Végezetül arról néhány szó, hogy miért tértünk át a Wanhao D7-ről a Phrozen Shuffle-re? Az adatlapon jól látható az a náhány plusz fejltesztés, ami miatt majdnem ugyanazon az áron kaphatunk egy jobb felépítésű gépet. És a kezelőfelület kombó is nagyon jó választás (egyszerű érintőképernyő, de ugyanakkor "advanced mode" a NanoDLP-n keresztül).

A Shuffle XL nyomtató raktáron elérhető, a Shuffle-re pedig felveszünk előrendeléseket, ugyanis az első szállítmány már mind elfogyott. 

Kérdés esetén állok rendelkezésre!

Úgy döntöttünk, hogy a Wanhao D7-et egy kicsit szebb, kicsit jobb műgyantás / LCD nyomtatóra cseréljük. A csere okát is szeretnénk leírni a tisztánlátás végett. Először is fontos megemlíteni, hogy a Wanhao D7 is ár érték arányban nagyon jó belépő szintű műgyantás nyomtató, a korábbi blogbejegyzésekből is jól látszik, hogy milyen elképesztő minőségre képes. Azért váltottunk, mert hasonló árkategóriában a Phrozen Shuffle tud pár dolgot még, ami javítani tud a nyomtatási minőségen és a nyomtató "termelékenységén":

• Egyenletes a teljes nyomtatási területen a fény, így a széleken is egyenletes minőségben lehet nyomtatni - köszönhetően a Shuffle "Paraled" LED fény mátrix sorának + fényterelőjének
• Dupla lináris sín, golyós orsó - mechanikailag masszívabb és pontosabb Z tengely
• Beépített LAN támogatás + USB Wifi vezérlővel wifin is használható
• Könnyű érintőképernyős vezérlés, ugyanakkor a vezérlőn a nagyon testreszabható és paraméterezhető NanoDLP szofver fut
• Zárt nyomtatási tér kényelmes ajtóval
• Designosabb kinézet

Ebből is látszik, hogy van pár plusz szolgáltatása a Shuffle-nek, ami miatt érdemes váltani. Továbbá a Shuffle-ből elérhető a hatalmas 19x12cm-es nyomtatási területet biztosító Shuffle XL is, amivel már még nagyobb vagy több dolgot tudunk nyomtatni (ennek a képpontátmérője X/Y irányban kicsit több, 75 mikron, de még ez is alkalmas nagyon részletes tárgyak nyomtatására).

Végezetül álljon itt néhány kép tárgyakról, amiket egyelőre nem mi, hanem mások készítettek a Phrozen Shuffle vagy a Shuffle XL segítségével. Azt hiszem, ezek magáért beszélnek.

A nyomtatók előrendelhetők a weboldalon keresztül, várható érkezése kb. 3 héten belül a rendeléstől, vagy hamarabb. A megszokott kiemelkedő vevői támogatás, nagyon részletes magyar nyelvű kezelési útmutató, és 1 év garancia is jár a gép mellé.

A legutóbbi blogbejegyzésben található tárgyat kinyomtattam kisebben és még kisebben. Nagyon nehéz fotózni, vagy én vagyok a béna, de azért talán látszik, hogy mire képes a műgyantás technológia. :) 30 mikronos rétegvastagság, Wanhao D7, Bluecast műgyanta...

Nagyon sokszor használom a 0.2mm-es fúvókát a Wanhao D6-on, pl. tankok, vonatok, stb. H0-ás és TT-s makettek nyomtatására, szóval azért látszik, hogy elég jó részletgazdagságot lehet elérni vele. De most találtam egy (sajnos fizetős) modellt, amivel gondoltam még tovább feszegetem a határokat. Ez a modell, aki teheti, szerintem megéri megvásárolni, mert nagyon hangulatos: https://cults3d.com/en/3d-model/art/winter-wondertown.

Először kinyomtattam eredeti méretben, utána egyre kisebb méretben. A legkisebb magassága 2.5cm csupán! És mégis még a legkisebben is kijönnek a részletek. Pl. a hátsó beugró "barlangos" részen van egy kis hóember, aminek még az egyik karja is látszik. És a lámpa oszlopok vastagsága is nagyon vékony.

 További képek:

A fenti kisérletből látszik, hogy még FDM nyomtatóval is lehet igencsak részletgazdag és aprólékos tárgyakat nyomtatni, nem kell mindig SLA/DLP nyomtató ehhez. (Ez majd egy következő kísérlet tárgya lesz, hogy ott meddig tudok elmenni :)). A használt rétegvastagság a legkisebbnél 50 mikron volt, a legnagyobbnál 80 mikron.

Philament szürke PLA-val készült amúgy. :) Tetszik ez az árnyalat.

Egyébként ez a Wanhao D6 nyomtató eladó, mert 2 van belőle, és nincs kihasználva. 0.2-es fejjel, hangcsökkentéssel, üveglappal, hatékonyabb hűtéssel, smoother-el és egyéb upgrade-ekkel.

Ha valaki kíváncsi lett volna, mi a különbség a 0.2mm-es fúvóka és a 0.6mm-es között (ez egy MicroSwiss készletből van amúgy). A klasszikus béka modellt nyomtattam, különböző méretben és rétegvastagságban (0.05mm vs. 0.45mm-es rétegvastagság): https://www.thingiverse.com/thing:18479. Elég látványos a különbség. A 0.6mm-es fúvókának egészen "retró" hangulata van, hogy ilyen vastag rétegeket képes előállítani és vastag vonalat húz. Nekem tetszik, bár ezzel csak az elnagyoltabb dolgokat érdemes nyomtatni, de azokat jó gyorsan lehet. 

A fiam nagy rajongója a címben említett mesének, ezért nyomtattam neki egy Lángot a sorozatból. Több színnel nyomtattam, így festeni sem kellett. A kerekeket végül csavarral rögzítettem a tengely tartó elemre, szépen forognak és elég tartósnak tűnik. Ez utóbbit a felfüggesztés és a váz kapcsolatáról már nem lehet elmondani, most egyelőre a ragasztópisztolyos megoldás vált be. Ja igen, 50%-os méretben nyomtattam ki, 0.2mm-es Micro Swiss-es fúvókával, 100% kitöltéssel (gyerekjátékról lévén szó :)). Nagyon tetszik neki, napok óta hordozza mindenhova.

(Ahogy a képen látszik, a piros jól ki volt számolva :D).