Azóta is nyüstöljük a Duplicator 6-ot, ami folyamatosan bizonyítja, hogy egy nagyon masszív és jó minőségben nyomtató nyomtató, ami szerintem hozza a drágább Zortrax M200 felületi minőségét, és ahhoz képest is van még pár előnye... 

Ezúttal egy dundi dömpert nyomtattam, amit "csak" 0.1mm-es rétegvastagsággal nyomtattam, de így is látszott a tárgy felületi minőségén, hogy kifogástalan. Nagyon szép a rétegvevezetés még 0.1mm-es rétegvastagságon is. Sötétzöld Wanhao PLA-val nyomtattam, 50mm/sec-en (valószínűleg menne gyorsabban is, de én most a minőségre mentem).

További hasonló "dundi" játék járművek a Makerbot-tól: http://www.thingiverse.com/MakerBot/collections/chunky-trucks. Ahogy elnézem, a Wanhao D6 hozza a Makerbot Replicator (5th Gen) minőségét is bőven, pedig az egy több, mint 3x annyiba kerülő nyomtató...

Először is elnézést mindenkitől, akinek feltűnt volna, hogy régen nem jelentkeztünk blogbejegyzéssel. Az utóbbi hetek elég mozgalmasan teltek, de most újult erővel fogjuk megint közzétenni az általunk használt nyomtatókkal készült tárgyakat. Ezúttal a legújabb modellel, a kiemelkedő minőségű Wanhao D6-tal nyomtattam egy gnómot (törpét). Először 0.02mm-es rétegvastagsággal akartam nyomtatni, de akkor 40 óra lett volna a nyomtatás ekkora méretben, úgyhogy erről letettem. Talán majd máskor. De mindenképpen lesz hamarosan egy bejegyzés arról, hogy valóban tud és milyen szép minőségben tud 0.02mm-es rétegvastagsággal (20 mikron!) nyomtatni a nyomtató. 0.1mm-es rétegvastagsággal is nagyon szép lett, ami feltűnt, hogy mennyire egyenletesen teszi le a rétegeket és hogy nincs az i3-nál megfigyelhető "rezonálás", "szellemkép". Ez a masszívabb mechanika és elrendezés (Ultimaker gantry) van egész biztosan. Egy apró hiba van a nyomtatáson, ez néhány felső részen látható, aminek az oka, hogy véletlenül kevés fedőréteget (top layes) adtam meg (4-et, amit 0.1mm-en kicsit kevés). De összességében nagyon szép lett!

És hogy miért szerencsés a törpe? Ezért (ennyi szál maradt a nyomtatás végére):

Egy egyszerű de jópofa, működőképes (legalábbis mozgatható) állítható villáskulcs modellt nyomtattam, mert miért ne. :) 0.1mm-es rétegvastagsággal, hogy a csavaros része jó részletes legyen, szép is lett. Kicsit lassabban, ezúttal Simplify3D-ben nyomtattam. Beépített alátámasztás volt a modellben, amit kézzel kellett eltávolítani.

Már egyszer kinyomtattam az Eiffel tornyot a Wanhao D4-gyel, de szerettem volna látni, hogy ahhoz képest hogyan teljesít a Wanhao i3, ami több, mint fele annyiba kerül mint a D4. Másrészt az i3 a Z tengely mentén magasabb dolgokat tud nyomtatni, így felnagyítottam a fenti modellt 120%-ra, így ha nem is egészen fél méteres, de 41cm-es lett. Persze darabokból összeragasztva.

Piros PLA-val nyomtattam (nem a legjobban fotózható szín), 0.2mm-es rétegvastagsággal (nem érdemes kisebbel). A nyomtatási összidő így is 15 óra volt, bár ez egy ekkora tárgynál nem rossz és igencsak impozáns lett.

És a végeredmény (összeragasztás után):

Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel! Nagyon jól teljesített a Wanhao i3, a szálvisszahúzás is tökéletes, és a sok apró kis oszlop és rács remekül kijött, hiba nélkül. Újfent bizonyítást nyert, hogy ha nem elsődleges szempont a leggyorsabb sebesség (ennél a tárgynál amúgy sem jó ötlet), akkor nagyon jó minőségben nyomtat az i3.

(Ja és igen, kiköltözött a nyomtató a fészerbe. :))

Kíváncsi voltam, mire képes az Wanhao i3, milyen rétegvastagsággal lehet nyomtatni. 50 mikronnal (ami már eleve nagyon szép teljesítmény egy ilyen árú nyomtatótól) már nyomtattunk, azt a próbát csont nélkül vette. Most gondoltam egyet, és a Cura-ban beállítottam 20 mikronra a rétegvastagságot.

Ennek meg is lett az eredménye: egy lekicsinyített bagoly modell (illetve kettő, hogy legyen ideje kihűlni a rétegeknek) nyomtatása is több mint 9 óráig tartott! A 0.2mm (ami sokszor már bőven elegendő) rétegvastagsághoz képest a 20 mikron (0.02mm) nyomtatása 10x annyi ideig tart! A felület valóban nagyon szép lett, nem látszanak már a rétegek. Mintha egy csöppett túl lenne extrúdálva, illetve fúra plusz részek jelentek meg a tárgy egyes részein, de összeségében kellemes látvány. És persze bizonyítja, mennyire pontosan tud nyomtatni a Wanhao i3...

Arra is kíváncsi lennék (de sajnos gép hiányában ezt a tesztet nem tudom megcsinálni), hogy vajon képes-e erre mondjuk a Velleman K8200 vagy a BQ Prusa i3 Hephestos, gyanítom nem, de persze nem akarok ilyen alapon véleményt nyílvánítani.

Korábban már kinyomtattam ezt a jópofa mozgatható robot modellt a D4-en, de kíváncsi voltam, mire képes a Wanhao i3. Úgy látszik, nem okozott problémát. 0.2mm-en, 40mm/sec-en nyomtattam, és tényleg jól sikerült. Egyedül az egyik karja alatt, ami egy nagyon meredek "overhang" (kiszögellés) rész, ami alapból is alátámasztást igényelne, az nem lett szép, de a többi része jó lett és némi mozgatás után minden része forgatható / mozdítható.

Gondoltam kipróbálom, mire képes 100 mikronon az új Wanhao i3. Meg kell, hogy mondjam, itt is nagyon kellemeset csalódtam. 100 mikronon is nagyon szép a nyomat, majdnem olyan jó, mint a D4-en, sőt. Kipróbáltam egy kicsit nagyobb ventivel is (béka), de az alapventivel (bagoly) is nagyon szép nyomat jött létre. Ezt még később egy kicsit megvizsgálom, t.i. hogy milyen venti beállítás kell hozzá. Cura-val nyomtattam, 190 fokon, kék PLA-val.

Bagoly (http://www.thingiverse.com/thing:18218):

Béka (http://www.thingiverse.com/thing:18479):

A két ünnep között érkezett egy nagyobb szállítmány, amiben volt egy Duplicator 5S Mini nyomtató is, ami egy viszonylag új modell. Ez a Duplicator 5S modelljéhez nagyon hasonló nyomtató, csak kisebb Z irányú nyomtatási térfogattal rendelkezik. Viszont egy alapvetően nagyon jó nyomtatási

A Duplicator 5S Mini specifikációja:

• Masszív acél váz
• 305mm x 205mm x 205mm-es nyomtatási terület
• 1 fejes extrúder
• 3mm-es PLA /  PVA nyomtató szál
• 160mm/sec nyomtatási sebesség
• 0.02-0.4mm-es rétegvastagság!

Mint látszik, jelenleg csak PLA-val lehet nyomtatni, fűthető tárgyasztal hiányában. De véleményem szerint a legtöbb esetben a PLA még jobb is lehet, mint az ABS. Továbbá a gyártó tervezi a fűthető tárgyasztal bevezetését, bár egy ekkora tárgyasztal felület amúgy sem igazán alkalmas ABS nyomtatására.

A nyomtatóhoz egy saját szoftver való, a Wanhao Maker, ami könnyen kezelhető és gyorsan dolgozik.

A szálvisszahúzást még állítgatnom kell, mert bizonyos esetben kis szálakat húz egyik oldalról a másikra, amit kézzel el lehet távolítani, de a Duplicator 4-hez képest kicsit más. Mondjuk ez a bowden extrúder mechanikából is adódik, az hajlamosabb erre.

A nyomtató a gyári adatok alapján képes akár 0.02mm-es rétegvastagsággal nyomtatni, bár ez pont a nagy nyomtatási terület miatt némileg kontraproduktív lehet és nagyon sokáig tarthat egy tárgy kinyomtatása ilyen minőség mellett. Véleményem szerint a 0.2mm is már nagyon szép eredményt ad.

Még jelentkezünk cikkekkel, ami a nyomtatóról szól, ez az első benyomások alapján készült.

A korábbi karácsonyi dísz egy másik modelljét is kinyomtattam. Ez egy spirális alakzatú dísz, mindenféle alátámasztás nélkül nyomtatva, 0.2mm-en, fehér PLA-val, 60mm/sec-en. Amire oda kell figyelni, hogy jól tapadjon az alja, mivel az nem túl nagy felület. Nekem az egyik a vége felé mozdult el sajnos. Érdemes az utolsó 1-2 cm-en visszavenni emiatt a sebességet.

Egy dömper játék, 150%-ra felnagyítva. Forgó kerekek, mozgatható rakodótér. Zöld PLA-val nyomtatva, 70mm/sec-cel.

Egy ismerős kért egy Jaguar motorháztető díszt, amit el is küldött STL formátumban (valahol találta). A modell némi kihívást jelentett, mivel nagyon hosszan és nagyon "lankásan" emelkedik - hosszan "elnyúlik". Ehhez bizony nagyon sok alátámasztás kellett volna, aminek eltávolításával nem akartam vesződni. És itt jutott eszembe az a trükk, hogy sok esetben van rá lehetőség, hogy a modellt feldarabolva olyan részeket kapjunk, amiket már alátámasztás nélkül is minden további nélkül lehet nyomtatni. Így nézett volna ki a modell alátámasztással:

A darabolást a netfabb nagyon nagy tudású modell szerkesztő (utófeldolgozó) program netfabb basic ingyenes változatával végeztem:

A végeredmény szerintem magáért beszél: semmilyen alátámasztás nem kellett, és még gyorsabban is elkészült (az alátámasztás is egy plusz idő). Legvégül befújtam a metál festékkel. Az összeillesztésnél a ragasztás sajnos látszik még, mert nem vágtam le a tárgyasztallal való érintkezésénél lévő kicsit szétnyomódott plusz "perem" szerűséget.

És itt egy jó kis videó arról, hogyan lehet a netfabb-ban modelleket szeletelni. 

Mindig is szerettem volna egy jó Eiffel torony modellt találni, mert amivel eddig próbálkoztam, az vagy nagyon elnagyolt volt, vagy a modell hibás volt. Itt azonban találtam egy remek, részletes, de szépen nyomtatható változatot: http://www.designsharemake.com/design/eiffel-tower.

4 darabból nyomtattam ki, összesen majd 11 óráig tartott a 4 db nyomtatása. A hosszúkás 3. darab pedig magasságban a nyomtató maximális magasságát is elérte (15 cm, a teljes magasság 34 cm magas lett). A darabokat összeragasztottam.

Látható a képen, hogy még a nagyon aprólékos rács részeket is milyen szépen nyomtatta a nyomtató, még én is meglepődtem rajta. Persze nem a legnagyobb sebességgel, hanem 50 mm/sec-es sebességgel nyomtattam, hogy az apró rácsoknál is szép legyen a nyomtatás.

Már nyomtattunk egyszer tankot, de most egy másik második világháborús járműnek, a vakondnak (Opel Maultier) ugrottam neki, szintén H0 méretarányban. Ugyanaz volt a felállás (szó szerint), ugyanis álló állapotban, support-tal (alátámasztással) nyomtattam. Elég sokat elpepecseltem az alátámasztások kikapírgálásával, kiszedésével (az egyik képen látszanak a célszerszámok), de végül elég jó lett szerintem az eredmény, főleg ha majd le lesz festve.

0.1mm-es rétegvastagsággal készült a jármű ezúttal, 70mm/sec-es sebességgel.

A terveim között szerepelt egy összehasonlító teszt készítése, amivel szemléltetni tudom a különböző rétegvastagság közötti különbségeket. Most elkészült! A fenti képeken látható polipot kinyomtattam 0.4mm (maximális), 0.3mm, 0.2mm, 0.1mm és 0.05mm rétegvastagsággal. Jól láthatók a különbségek. Illetve bár már erről volt szó, azért itt is megjegyezném azt a tényszerűséget, hogy ugyanazon sebesség mellett is a 0.05mm-es és a 0.4mm-es rétegvastagság között 8x-os a különbség, tehát 8x olyan sokáig tart a legaprólékosabb nyomtatás. Anyagot ugyanannyit használ természetesen mindkettő esetben a nyomtató, de az idő is számít. Szerintem a 0.2mm a jó kompromisszum minőség vs. idő tekintetében, de az olvasóra bízom a végleges ítéletet.

Továbbá még azt is meg kell jegyezni, hogy a 0.05 vagy 0.1 mm-es nyomtatáshoz jól tapadó és jól szintezett tárgyasztal szükséges.

A mai projekt egy katedrális volt. Jó hosszú nyomtatás volt (több, mint 7 óra), még úgy is, hogy az eredeti méret 75%-ra csökkentettem a méretet (ami lehet, hogy hiba volt, mindjárt meglátjuk miért).

Amikor hazaértem és megláttam az elkészült katedrálist, úgy látszott, hogy tökéletesen sikerült (lásd a képeken). Aztán amikor eltávolítottam a tárgyasztalról (hát ez sem volt egyszerű, mert nagyon vékony kis lábakon áll, bár legalább a tapadással nem volt gond - huh), akkor láttam, hogy a belső oldalán a boltíves oszlopok szinte végig kidőltek. Hm... Hát ez érdekes, főleg annak fényében, hogy az első oldal és elől is még a legapróbb részletek is szépen ki lettek nyomtatva, pedig nagyok vékony egy-két helyen. Minden esetre leírom a blogon a tisztesség kedvéért, hogy a másik oldala bizony nem lett már olyan tökéletes. Készíthettem volna képeket csak a jó oldaláról, de akkor nem tanulnánk ebből az esetből. :)

De mi is lehet ennek az oka, hogy azon az oldalon ugyanazok az oszlopok kidőltek, ami a másikon tökéletes volt? Csak tippelni tudok, amelyek ezek volnának, valószínűségi sorrendben:

• A tárgyasztal azon az oldalon kicsit magasabban van, nem tökéletes a szintezés, ezért a magasság különbségből adódóan ott nagyobb feszültség volt azokon a rétegeken (vagy jobban súrolta az extrúder a nyomtatott réteget)
• Túl nagy volt a sebesség (bár direkt lassítottam olyan 50mm/sec-re, mert apró vékony részletekből áll szinte az egész modell)
• Lehet, hogy a kitöltést (infill) 0%-ra kellett volna vennem (hagytam az alapértelmezés szerinti 10%-ot), ugyanis a Makerware által készített nyomtatási terv hajlamos arra, hogy még a nagyon kis alapterületű részek kitöltésénél is gyorsan nyomtatja az infillt (kitöltést), ami kis területen nagy rezonanciát okozhat (a sebesség és a kis területre koncentrált mozgás miatt)
• Lehet, hogy a 75%-osra való méretcsökkentés már túl nagy volt: a modell készítő gondolom az eredeti 100%-os méretarányra optimalizálta a falak vastagságát, a részletek kidolgozottságát, és lehet, hogy a csökkentés miatt már nem volt optimális a modell
• Esetleg mechanikai probléma: megnézem majd, hogy jól csúsznak-e tengelyek, illetve hogy a szíjak is megfelelően feszesek-e
• Esetleg maga az STL volt hibás a méretcsökkentés után. Van egy ingyenes, webes STL ellenőrző és javító szolgáltatás, amin majd meg fogom nézni, hogy volt-e hiba az STL-ben: http://cloud.netfabb.com/

Mindezek ellenére azért elégedett vagyok az eredménnyel, persze kár, hogy az egyik oldala nem lett jó, de majd nem azt a felét nézem. :)

Nem hagyott nyugodni a dolog, hogy a tegnapi 0.05mm-es kísérletem nem adott valami szép eredményt. Persze nem mondom, hogy nem tudtam tőle aludni, de azért mégiscsak megér egy második felvonást. Örömmel jelenthetem, hogy a második próbálkozásomat már siker koronázta: némi finomhangolás után és egy másik szál használatával a Makerbot Laser Cat-et, megint csak kb. 2,5cm-es magasságra csökkentve, sikerült szépen kinyomtatnom 0.05mm-es rétegvastagsággal!

Mi változott a tegnapi kísérlet óta?

• Szálat váltottam: a tegnapi szürke PLA helyett világoszöld PLA-ra váltottam. Ezzel korábban kicsit konzisztensebb eredményt értem el. Lehet, hogy ennek a szálnak közelebb van a referencia értékhez a szálvastagsága
• Kicseréltem a törött lapátú ventilátort a vibráció csökkentése végett
• Megzsíroztam teflon alapú kenőanyaggal a kellő helyeken a nyomtatót (lásd előző bejegyzés)
• Kicsit szinteztem még a nyomtatón
• Megemeltem egy kicsit a hőmérsékletet (205C fokra, hogy könnyebben folyjon a műanyag)
• Konzervatívan csökkentettem a sebességet - 40 mm/sec extrúdálási és 80mm/sec mozgási sebességre

Valószínűleg a legtöbbet a törött ventilátor cseréje illetve a sebesség csökkentése nyomott a latba.

A képen látszik (illetve látszik, hogy nem látszik) a rétegződés, és tapintásra is nagyon finom a macska felülete (valóságban inkább szőrös lenne, persze). Az apró fülek is jók lettek, de az nem 100%-os. Lehet, hogy ott kicsit lassabban (vagy éppen gyorsabban?) kellett volna nyomtatni. Vagy lehet, hogy a tárgyhűtő ventilátorom túl hatékony.

Szóval a mai tanulság, hogy ne adjuk fel, és bátran feszegessük a határokat! Illetve a másik tanulság az, hogy ezen az 50 mikronos rétegvastagságon már nagyon sok türelem kell, mert ez a 2.5cm magas modell is majd egy óráig készült. Persze lehet, hogy csak én voltam kicsit konzervatív a sebességet illetően, de biztosra akartam menni.

A nyomtató gyári specifikációi alapján minden további nélkül tudunk 100 mikronos minőséggel (0.1mm-es rétegvastagsággal) nyomtatni. Ez igaz is, erről is majd lesz egy külön bejegyzés hamarosan (különböző rétegvastagságok összehasonlításáról). Azonban én kíváncsi voltam, hogy mi lesz az eredménye egy 50 mikronos nyomtatásnak, ami egy átlagos hajszál vastagságának a fele. Egyúttal ez a bejegyzés azt is bizonyítja, hogy nem csak a sikeres kísérletek eredményeiről számolunk be, mindjárt meglátjuk miért...

Tesztalanynak egy egyszerű tornyot használtam: http://www.thingiverse.com/thing:122129

Viszont lecsökkentettem a méreteit kb. 10%-ra, mivel még ezen a méreten is (csupán 2,5 cm magas!) a 0.05mm-es rétegvastagsággal (50mm/sec-es sebességgel, 10%-os kitöltöttség mellett) több mint 1 órát tartott a nyomtatás. Rögtön látható (ami amúgy logikus is, ha belegondolunk), hogy minél kisebb rétegvastagságot választunk, annál tovább tart a nyomtatás. Pl. egy 0.2mm-es minőséghez képest az 50 mikronos legalább 4x olyan lassú lesz, mivel 4x annyi réteget kell "kirajzolnia" a nyomtatónak.

És az eredmény? Hát nem lett olyan, mint reméltem, de nem is lett olyan szörnyű... Nézzük meg a képeket és elemezzük ki egy kicsit a hibákat!

 Látható, hogy az egyenes, sima részeken elég jól néz ki a tárgy, a körmömet végighúzva nem is érezni (és látni se látni) a rétegek határát. A probléma azokon a helyeken van, ahol a nyomtató nem egyenes vonalat húz és/vagy egy overhang-et (kiszögellést) kell nyomtatnia. Itt bizony elég csúnya, túlzott műanyag extrúdálást mutató hibák vannak.

És hogy mi lehet ezeknek a hibáknak az oka? A következők közül valószínűleg mind, más-más arányban:

• Pontos szálvastagság beállítása: bár az ABS/PLA szálak nominális vastagsága 1.75mm, ettől pozitív és negatív irányba is eltérhet a tényleges vastagság. Mivel a slicing programok természetesen nem képesek detektálni ezeket a különbségeket, ezért nekünk kell megmérnünk, és utána megadnunk a használt programban a tényleges vastagságot. Érdemes digitális tolómérővel legalább 3 mérést végezni, és átlagolni a kapott értéket. A ReplicatorG-ben viszonylag egyszerűen, a Plastic fülön (gcode generálásakor) meg lehet adni ezt az értéket. Makerware esetén le kell másolni a profilt és vagy egy szöveges szerkesztővel, vagy a ProfTweak-kel át kell állítani a feedDiameter paraméter értékét.
• Filament packing density: ez egy olyan paraméter, ami általában az ABS és a PLA közötti tömörségi különbséget hivatott biztosítani. PLA esetén ez az érték általában 0.93-1.0, ABS esetén 0.85 körül. A Makerware egy köztes értéket használ alapból, ezzel a paraméterrel lehet "játszani", ha azt gondoljuk, hogy túl sok vagy túl kevés műanyag extrúdálódik (miután a szálvastagságot már belőttük). ReplicatorG-ben a Skeinforge profile-ban (Filament Packing Density, a Dimension fülön), Makerware-ben a lemásolt alapprofilban lehet az értéket változtatni.
• Sebesség: kis rétegvastagság esetén érdemes csökkenteni a használt sebességet, mondjuk 40-60mm/sec-re
• Retraction / deprime: a retraction / deprime egy olyan algoritmus, ami a szálhúzást, "csöpögést" hivatott csökkenteni, általában mozgás alatt vagy réteg váltás során. De nagyon alacsony rétegvastagságnál ennek is nem kívánt hatásai lehetnek. Próbáljuk meg kikapcsolni (Lásd Deprime és Retraction distance alfejezet)
• Vibráció: ha a nyomtatónk tengelyei a magasabb sebesség miatt vibrálnak, rezonálnak, vagy más miatt nem kiegyensúlyozott a felület, amin nyomtatunk, akkor a vibráció is okozhat problémákat. PFTE (teflon) alapú kenőanyaggal érdemes 2 helyen megzsírozni a nyomtatót. Lásd ezt a leírást: http://bilbycnc.freshdesk.com/support/articles/59266-makerbot-replicator-1-and-2-rod-maintenance- (vagy ezt: http://funbiestudios.com/2013/03/50-hours-maintenance-for-the-makerbot-replicator-2/). Az esetemben még egy dolog okoz vibrációt: nevezetesen, hogy sikeresen eltörtem az egyik ventilátor egyik lapátját szálcserélés közben, ezért a ventilátor féloldalas lett, ami pörgés közben rezonációt okoz. Megpróbálom majd kicserélni, de ez egy 24V-os ventilátor, amit nem olyan sok helyen kapni.

Tanulság, hogy csak akkor próbálkozzunk 50 mikronos nyomtatással, ha nagyon jól bekalibráltuk a nyomtatót, és szinte elengedhetetlen bizony rejtett slicing program paraméterek felülbírálása. 100 mikronnál még "megengedőbb" a fizika, kevésbé kerülnek felszínre a nem tökéletesen pontos beállítások okozta problémák.

A cikket frissítem amint a fenti tanácsokat magam is megfogadva jobb eredményt érek el. :)